Egy fiatal ámbráscet gyomrában talált kincs felfedezése az egész világot megdöbbentette. A történet, amely egy szokványosnak tűnő tudományos vizsgálattal indult, rövid idő alatt szenzációvá vált, és napokon belül bejárta a globális híroldalakat. A szakértők, akik a partra sodródott állatot boncolták, nem voltak felkészülve arra, ami a gyomrában várta őket: egy évszázadokkal ezelőtt elveszettnek hitt kincs, amelynek története önmagában is misztikus.

A fiatal hím ámbráscetet a portugáliai Algarve partvidékén találták meg, miután valószínűleg eltévedt a migrációs útvonalán. A helyi halászok értesítették a hatóságokat a hatalmas állat teteméről, amely a dagály idején sodródott a homokos partra. A boncolást a Lisszaboni Tengeri Kutatóintézet szakemberei végezték el, abban a reményben, hogy kiderítik a pusztulás okát, és talán többet megtudhatnak a faj egészségi állapotáról.

A vizsgálat első óráiban minden a megszokott mederben haladt: tengeri műanyaghulladék, halcsontok és tintahalcsőr maradványai kerültek elő – mindennapos látvány az ilyen nagyméretű cetfélék gyomrában. Ám egy nehéz, fémes tárgy szokatlan csillogása azonnal felkeltette az egyik biológus figyelmét. Amikor óvatosan kiemelték, minden jelenlévő lélegzete elakadt: egy rozsdásodásnak ellenálló ládika hevert előttük, amelyet a cet gyomorsavval átitatott környezete sem tudott elpusztítani.

A ládika kinyitásakor a látvány még döbbenetesebb volt. A belsejében aranyérmék, drágakövek és egy kézzel írt pergamen volt, amely látszólag a XVII. századból származott. A pergamen részben olvashatatlanná vált a nedvességtől, de néhány szó jól kivehető volt: „Santa Maria”, „1654” és „új világ kincse”. A történészek azonnal felismerték a jelentőségét: a feljegyzés utalhat a Santa Maria galleonra, amely az 1600-as évek közepén süllyedt el a Karib-térségben egy kalóztámadás során, fedélzetén hatalmas mennyiségű zsákmánnyal.

Hogyan kerülhetett a kincsesláda a cet gyomrába? A kutatók több elméletet is felállítottak. Az egyik szerint a ládát a tengerfenéken egy hajóroncs közelében sodorhatta el az áramlat, majd az ámbráscet – amely híres arról, hogy gyakran nyeli le a számára ismeretlen tárgyakat – véletlenül lenyelte, amikor táplálék után kutatott a mélyben. Egy másik, sokkal misztikusabb feltételezés szerint a láda már évtizedek óta a cet belsejében volt, és generációkon át vándorolt a táplálékláncon keresztül, amíg egy fiatal példányban újra fel nem bukkant.

A kincs felfedezésének híre futótűzként terjedt a közösségi médiában. Több millióan osztották meg a cet gyomrából kiemelt aranyérmék és drágakövek fotóit, és számos összeesküvés-elmélet is született. Egyesek szerint a történet csak egy jól megszervezett PR-akció, míg mások úgy vélik, a kincset tudatosan helyezték el a tengerben, hogy így juttassák el egyik földrészről a másikra, és az ámbráscet csupán „szállítóeszköz” volt.

A portugál kormány azonnal bejelentette, hogy a kincs a nemzeti örökség részévé válik, és a Lisszaboni Tengerészeti Múzeumban állítják majd ki. A cet maradványait pedig tudományos vizsgálatra megtartják, hogy további részleteket deríthessenek ki a lenyűgöző leletről és annak útjáról.

A történet még mindig számos kérdést hagy maga után. Vajon hány hasonló kincs pihenhet még az óceánok mélyén, és lehetséges-e, hogy más tengeri állatok is ilyen elképesztő titkokat rejtenek? Az eset bizonyítja, hogy a tenger világa tele van felfedezésre váró rejtélyekkel, és néha a legmeglepőbb válaszokat éppen azok az élőlények hordozzák, amelyekről azt hittük, már mindent tudunk.