Daniel tökéletes férjnek tűnt. Gazdag volt, sikeres, és mindig pontosan tudta, hogyan kell bánnia a feleségével a nyilvánosság előtt. Amikor kiderült, hogy gyermeket várnak, barátaik előtt sem rejtette véka alá érzelmeit; mindenkinek arról beszélt, mennyire várja már életüknek ezt az új fejezetét.
A zárt ajtók mögött azonban egészen más volt a helyzet.
Felesége, Victoria az ország egyik leggazdagabb családjából származott. Apja halála után egy kiterjedt üzleti birodalmat, számos luxusingatlant és több tízmillió dollár értékű vagyont örökölt. Daniel eredetileg szerelemből vette feleségül – vagy legalábbis Victoria sokáig így hitte. Idővel azonban a nő cége iránti érdeklődése a vagyon iránti megszállottsággá fajult.
Danielnek saját cége volt, amely súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött. Számos kockázatos befektetése katasztrófával végződött; a bankok követelni kezdték a hitelek visszafizetését, üzlettársai pedig fokozatosan elveszítették belé vetett bizalmukat. Az egyetlen kiutat abban látta, ha hozzáférhet felesége örökségéhez.
Victoria azonban sorra visszautasította a kéréseit.
– Daniel, ez a pénz nem csak az enyém. Egy nap a gyermekünké is lesz. Nem akarom kockára tenni mindazt, amit az apám rám hagyott – magyarázta. Válasza egyre nagyobb haragot váltott ki a férfiból. Daniel kezdte felismerni: ha a házasságuk valaha véget érne, talán még a töredékét sem kapná meg annak, amit remélt.
Ekkor fogalmazódott meg benne egy rettenetes terv.
A sorsdöntő napot megelőző hetekben Daniel gondos előkészületeket tett, hogy felesége halála tragikus balesetnek tűnjön. Kifelé azonban továbbra is a lehető legodaadóbb férj szerepét játszotta.
Victoria a hetedik hónapban járt a várandósságával, amikor egy reggel a férfi bejelentette: meglepetéssel készült számára. – Azt szeretném, ha eltöltenénk egy csodálatos napot, kettesben, még mielőtt megérkezik a babánk – mondta, és homlokon csókolta a nőt.
Bérelt egy magánhelikoptert, vett egy hatalmas rózsacsokrot, sőt, megígérte, hogy a baba születése után visszavesz a munkából, hogy sokkal több időt tölthessen a családjával.
Victoria mélyen meghatódott. Az elmúlt hónapokban úgy érezte, férje kezd eltávolodni tőle; ez a váratlan figyelmesség pedig annak a jeleként hatott, hogy a kapcsolatuk végre újra jó útra tér.
Amikor megérkeztek a magánrepülőtérre, a pilóta üdvözölte őket, és segített Victoriának beszállni. Pillanatokkal később a helikopter felszállt, és a nyílt óceán felé vette az irányt.
Alattuk végtelen kék víztömeg terült el. A napfény megcsillant a vízen; az egész látvány olyan volt, mintha egy romantikus filmből léptek volna elő.
– Gyönyörű – mondta Victoria, és rámosolygott a férjére.
Daniel viszonozta a mosolyt, ám a szemében nyoma sem volt örömnek.
Egy idő után megkérte a pilótát, hogy csökkentse a magasságot. Azt állította, szeretné megmutatni a feleségének az óceán csodálatos látványát a nyitott ajtón keresztül.
Victoriának nem volt oka kételkedni benne. Amikor Daniel kinyitotta az oldalsó ajtót, a nő közelebb lépett, hogy lenézzen a vízre.
– Nézd, milyen gyönyörű minden! – mondta a férfi.
Aztán megragadta a nő karját.
Victoria felé fordult, és a következő pillanatban az élete a túlélésért folytatott küzdelemmé változott.

Daniel erőszakosan kilökte őt a helikopterből.
A nő sikolya elveszett a motor és a szél dübörgésében. Másodpercek alatt eltűnt a helikopter alatt, az óceán végtelen kékjében.
Daniel még csak meg sem próbált utánanézni, vajon sikerült-e a nőnek a felszínre jutnia. Meggyőződése volt, hogy ekkora magasságból senki sem élheti túl az esést.
– Mi történt? – kérdezte a pilóta, aki észrevette a hirtelen mozgást az utastérben.
Daniel igyekezett megőrizni a nyugalmát.
– A feleségem… megcsúszott. Kiesett! Menjünk innen!
A pilóta azonban megdöbbent. Tudta, hogy Victoria még az imént a fedélzeten tartózkodott, és semmi sem történt, ami megmagyarázhatta volna a zuhanását.
Daniel határozottan követelte, hogy azonnal térjenek vissza a repülőtérre; azt állította, sokkos állapotban van, és segítségre van szüksége.
Már javában szőtte a történetet, amellyel majd a rendőrség elé áll. Tragikus balesetről fog beszélni, az együtt töltött utolsó pillanatokról, és a meg nem született gyermekről, akit szintén elveszített. Mindenki sajnálni fogja, és senkinek sem lesz oka gyanakodni rá.
Ám Daniel egy végzetes hibát követett el.
A pilóta észrevette, hogy a férfi magyarázata nem áll össze. Ráadásul a repülés alatt egy rögzítőrendszer is működött, amely felvette a pilótafülkében zajló kommunikációt. Ezért úgy döntött, azonnal értesíti a segélyszolgálatokat, és jelenti a történteket.
Eközben Victoria kétségbeesetten küzdött, hogy a víz felszínén maradjon. Kimerült volt és rettegésben élt; minden egyes hullám arra emlékeztette, milyen közel került a halálhoz.
Egy idő után a távolban megpillantott egy halászhajót. Minden megmaradt erejét összeszedve integetni kezdett, és segítségért kiáltott.
Az egyik halász észrevette a mozgást a vízen, és szólt a többieknek. A férfiak azonnal irányt változtattak, és felé indultak. Mire a fedélzetre emelték, Victoria már szinte eszméletlen volt.
– Kérem… a babám… mentsék meg a babámat! – suttogta.
A halászok azonnal hívták a mentőket. Victoriát kórházba szállították, ahol az orvosok elvégezték a szükséges vizsgálatokat. Néhány feszült óra elteltével végre megérkezett a hír, amelyben mindenki reménykedett: a baba életben van.