![\"\"](\"http:\/\/vengria.info\/wp-content\/uploads\/2025\/08\/cascascasc51as51-1024x1024.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\nSzergej haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl felemelte, karjai k\u00f6z\u00f6tt szinte s\u00falytalan volt, mint egy \u00e1rny\u00e9k, amely b\u00e1rmelyik pillanatban elt\u0171nhet. Bevitte a f\u00fclk\u00e9be, a f\u0171t\u00e9st a legmagasabb fokozatra kapcsolta, betakarta pokr\u00f3ccal, \u00e9s termoszb\u00f3l forr\u00f3 te\u00e1t adott neki, rem\u00e9lve, hogy k\u00e9pes lesz n\u00e9h\u00e1ny kortyot inni. A l\u00e1ny szemei csukva maradtak, de ujjai enyh\u00e9n megmozdultak, mintha valami l\u00e1thatatlanba kapaszkodn\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
Szergej ek\u00f6zben nem tudott szabadulni a k\u00e9rd\u00e9sekt\u0151l. Ki lehet? Hogyan ker\u00fclt ide, egy h\u00f3vihar k\u00f6zep\u00e9re? Tal\u00e1n baleset \u00e1ldozata volt? Vagy valaki sz\u00e1nd\u00e9kosan hagyta itt, hogy meghaljon?<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1lasz tal\u00e1n a holmijai k\u00f6z\u00f6tt rejt\u0151z\u00f6tt. Akkor vette \u00e9szre a kab\u00e1tja zseb\u00e9b\u0151l kikandik\u00e1l\u00f3 p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1t. Meg\u00e1llt egy pillanatra. Norm\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt soha nem ny\u00falt volna m\u00e1s dolgaihoz, de most nem volt m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g. Tudnia kellett, kinek a sors\u00e1t tartja a kez\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
A p\u00e9nzt\u00e1rca dr\u00e1ga, val\u00f3di b\u0151rb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt. Benne n\u00e9h\u00e1ny bankjegy, bankk\u00e1rty\u00e1k \u00e9s az iratai. Amikor Szergej kih\u00fazta a szem\u00e9lyi igazolv\u00e1nyt, a l\u00e9legzete elakadt.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e1rty\u00e1n \u00e1ll\u00f3 n\u00e9v sz\u00edven \u00fct\u00f6tte: Marija Lebegyeva.<\/p>\n\n\n\n
A vil\u00e1g egy pillanatra meg\u00e1llt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Lebegyeva. Ez a n\u00e9v \u00fagy has\u00edtott bel\u00e9, mint vill\u00e1mcsap\u00e1s. Egy n\u00e9v, amelyet \u00e9vek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lt elfelejteni. Egy n\u00e9v, amelyhez f\u00e9lelem, vesztes\u00e9g \u00e9s bujk\u00e1l\u00e1s k\u00f6t\u00f6tte. T\u00edz hossz\u00fa \u00e9v telt el, ami\u00f3ta h\u00e1tat ford\u00edtott annak a vil\u00e1gnak, de most, az aut\u00f3p\u00e1lya k\u00f6zep\u00e9n, egy h\u00f3viharb\u00f3l kimentett l\u00e1nyban visszat\u00e9rt hozz\u00e1 a m\u00faltja.<\/p>\n\n\n\n
Ez nem lehetett v\u00e9letlen. Marija nem m\u00e1s volt, mint annak az embernek a l\u00e1nya, aki egyetlen d\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel k\u00e9pes volt t\u00f6nkretenni \u0151t. Az a f\u00e9rfi, akinek a befoly\u00e1sa \u00e9s hatalma \u00e1rny\u00e9kk\u00e9nt nehezedett egykor az \u00e9let\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
Hogyan ker\u00fclhetett ide? Mi\u00e9rt volt egyed\u00fcl a fagyos pusztas\u00e1gban? \u00c9s legf\u0151k\u00e9pp \u2013 mit\u0151l menek\u00fclt?<\/p>\n\n\n\n
A l\u00e1ny halkan megmozdult, \u00e9s suttogott valamit. Szergej k\u00f6zelebb hajolt, hogy meg\u00e9rtse, de csak egyetlen sz\u00f3t hallott tiszt\u00e1n: \u201eFutni\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n